NYELV ÉS KULTÚRA 67 NYELV VILÁG.pdf

A párizsi place des Vosges története a 14. században kezdődik, amikor a francia kancellár, Pierre d'Orgemont egy citadellát, börtönt és vidéki vendégházat épített a mai tér helyén. A 15. században az angolok betörtek Párizsba és az Hôtel des Tournelles falai között alakították ki főúri lakosztályukat. A palota számos királyt és művészt látott vendégül, köztük I. Ferencet, Benvenuto Cellinit és a Guise és a Medici család tagjait.

IV. Henrik 1605-ben a place Royale-t, a mai place des Vosges-t építtette a finom textilek szövésére, hogy Párizs rivalizálhasson a hagyományos szövetgyártó városokkal. A király terveivel a nagy szövetgyártókhoz fordult, de a befektetők maguknak tartották meg a földeket és fényes házakat építettek a területre. Az új negyed divatossá vált és a nemesség ízlését is elnyerte.

A 17. században a manufaktúra bezárt, hogy az elitnek adjon helyet a palotáknak. A Henrik elleni halálos merénylet után, 1612-ben avatták fel a teret, az ekkor még 11 éves XIII. Lajos és a vele egyidős Ausztriai Anna házassága alkalmával. A teret határozat szabta meg az épületek azonos magasságát, kivéve a király és királynő pavilonjait.

A századok során a téren számos híres ember, író, filozófus lakott és alkotott. Az 1-es sorszámú házban született Madame de Sévigné, a neves regényírónő, aki szellemes leveleiről és társalkodási stílusáról volt nevezetes. A márkiné itt, a Place Royale-on fogadta szalonjában Párizs értelmiségét. Richelieu bíboros a 21-es szám alatt élt, Marc Antoine Charpentier és François Couperin zeneszerzők is a téren választottak rezidenciát, és Bossuet, XIV. Lajos gyóntatója is itt talált magának lakhelyet.

A place des Vosges nevet azért kapja, mert Vosges megye fizette meg elsőnek a forradalmi adót. Napóleon bukása után újra Place Royale lett a neve. Az 1830-as években több kórus is adott itt koncertet, a legnagyobbra több mint 500 énekes érkezett. Victor Hugo, aki jelenleg múzeuma is található a 6-os számú palotában, 1832-ben költözött a térre és 1848-ig lakott itt.